Növény- és állatfajok kipusztulása, 2,5 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés, éhínség és vízhiány - egyebek mellett ezeket tartalmazza az ENSZ klímaváltozással kapcsolatos második jelentése, amelynek a nyilvánosságra hozatalát több ország is megakadályozta volna.
| A Kárpát-medencére vonatkozó prognózis szerint a következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, az árvizek ugyanakkor hevesebbé válnak, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete. A térségben várhatóan csökken a csapadék mennyisége, az aszály főként a folyami hajózást nehezíti meg, a magyarországi folyók nyári vízszintje ugyanis évtizedeken belül akár a jelenleg szokásos felére is csökkenhet. |
Ha az országok nem változtatnak azonnal a klímapolitikájukon, 2080-ra már 600 millió embert fenyegethet az éhínség - állapítja meg az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága által készített második jelentés. A dokumentum szerint 70 éven belül az állat- és növényfajok ötöde kipusztulhat.
A klímaváltozás ellen hatékony fellépés elmaradása esetén nőhet a környezetszennyezés, a szmog, emiatt romolhat a lakosság egészségi állapota, és a jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy az éghajlatváltozás miatt egzotikus, trópusi betegségek jelenhetnek meg mérsékelt égövi területeken.
A második jelentés hosszasan taglalja a vízhiánnyal kapcsolatos félelmeket: ezek szerint 2080-ra a Föld lakosságának harmada nem juthat elegendő ivóvízhez, ennek következménye lehet az is, hogy háborúk törnek ki a vízforrások birtoklásáért.
A jelentés 2001 óta a legjelentősebb tanulmány a klímaváltozás egyes térségekre vonatkozó, várható hatásairól.
A jelentést várhatóan még a világ vezető ipari országainak júniusi csúcstalálkozója előtt elküldik az állami vezetőknek.
Idén összesen négy jelentést hoznak nyilvánosságra a klímaváltozásról. Ezek közül az első már februárban megjelent. Ebben a tudósok azt állították, hogy 90 százalékig biztos: az ember tehető felelőssé az 1950 óta észlelt felmelegedésért.
A jelenlegi második rész után a harmadik várhatóan májusban jelenik meg és az üvegházhatással és a hőmérséklet emelkedésével foglalkozik majd. A negyedik, összefoglaló jelentést novemberre tervezik.
(inforadio)
